hit, hit [hɪt, hɪt]

hit, hit mint főnév:

érfőnév

hit, hit mint ige:

elérige

eltalálige

elütige

érige

érintige

kitalálige

lökige

megütige

nekiütődikige

odaérige

ráakadige

rátalálige

sújtige

találige

ütige

hit, hit - elér

hit, hit - eltalál

hit, hit - elüt

hit, hit - ér

hit, hit - érint

hit, hit - kitalál

hit, hit - lök

hit, hit - megüt

hit, hit - nekiütődik

hit, hit - odaér

hit, hit - ráakad

hit, hit - rátalál

hit, hit - sújt

hit, hit - talál

hit, hit - üt